Tandori Dezső neve fogalom. Már életében fogalommá vált pályatársai, olvasók és művészetkedvelők számára: az esszenciális művészi jelenlét, az engedmények nélküli, túlzásait is vállaló, mindig életközeli alkotás jelentésében. De Tandori más értelemben is fogalommá vált: művészetének fontos ambíciója volt az ún. közügyekből, közügyeinkből való kimaradás, az élet lényegi eseményei helyére állított elvárások, programok kerülése. Nem akart ott lenni, ahol mindenki van, nem akarta azt látni és hallani, amit mindannyian látunk és hallunk. Helyette, e közhelyek és közkeletű látványok-hallomások helyett persze nem a semmit, a modern művészet vonzó negatívumait állította. Tandori szívós munkával és megfeszített figyelemmel, magára erőltetett és közönsége számára mindig előzékenyen felajánlott kitartással (újra)felfedezte magának, nekünk és a magyar irodalom számára a valóság alatti vagy feletti valóság kicsiny-nagy, neves és névtelen csodáit: a verebeket, Szép Ernőt, a Duna-part gesztenyefáinak változását, a lónevek mágiáját, életünk evidenciatörténeteit. Stb., hiszen Tandori adományainak száma szinte végtelen.  

Kiállításunk, mely Tandori 2019-es halálát követően az egyik első jelentősebb emlékállítás a nagy művészegyéniség számára, nehéz összesítést vállal: 80 életév és legalább 60 alkotással töltött esztendő számbavételét. Kettős kalauzt kínálunk a Tandori művészetével találkozni vágyóknak: egyrészről a tárlat 7 termében végigkövethetik az életút és a vele összefüggő művészi pálya állomásait, másrészt pedig egy-egy motívumhoz kapcsolódva betekintést nyerhetnek Tandori gondolkodásának tartozékai közé. A legismertebb Tandorihoz kapcsolódó jelenségek (madarak, játékmackók, sakk, lóverseny) mellett feltárul az író valódi hátországa: bepillanthatunk a hétköznapok, az otthon világába, a legendás Lánchíd utcai lakás falai közé, és kicsit jobban megismerhetjük Tandori Ágnest, az író feleségét és műveiben halhatatlanná tett játszó-és alkotótársát.

A kiállítás 2022. április 10-ig látogatható.

A Tandori házaspárra videóüzenetben Kurtág György emlékezik.

Kurtág György és Jeney Zoltán műveit előadja: Rajk Judit – ének, Zétényi Tamás – cselló.

Megnyitja: Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító.